∼Saját örténetek∼

Egy ideig csak néztem magam elé.Éreztem magamon a tekintetét.Vettem egy mély levegőt majd felnéztem de a szavak…..egyszerűen nem jöttek a torkomra.Mikor találkozott a tekintetünk bele néztem a szemébe viszont nem láttam semmi fényt.Mintha kihalt volna benne valami.Viszont mintha láttam volna tüzet,vágyat.Én váltottam volna ki.

-Megint bámulsz.-mondta mire feleszméltem hogy még mindig a szemét nézem

-Miért hoztál ide?Hogy kerültél oda?-kezdtem el kérdezősködni

-Inkább te miért voltál ott?Tudod te,milyen hely az?-kezdett el ordítani

-Egy,…….egy bár.-mondtam halkan

-Kibaszottul nem! Az egy drogostelep. Be adtak neked GHB-t. Meg is halhattál volna mert az a szemét alkohollal adta be.-mondta majd felállt és oda ment a szekrényéhez. Kivett egy fekete pólót majd oda dobta nekem. Mikor lenéztem észre vettem hogy egy melltartó volt rajtam és a nadrágom.

-Mi a franc?!-kiáltottam fel és magamra húztam a takarót

-Miközben elhoztalak lehánytad magad. Levettem rólad hogy ne abba a büdös rongyba feküdj be az ágyamba.-mondta én pedig csak kitágult szemekkel néztem rá-Láttam már női testet.-röhögte el magát.Felvettem a fekete anyagot majd kikeltem az ágyból és kiültem a szélére.

-Mennyi ideig voltam kiütve?-kérdeztem a földet bámulva

-Ha azt vessszük egy estét.Szombat 11 óra van.-mondta

-Anyu!Biztos ki van akadva.Istenem!-akadtam ki majd álltam fel és a táskám kerestem-Hol vannak a cuccaim?-néztem rá

-Ott.-mutatott az egyik polcra .Oda léptem majd kivettem a telefonom.Nem volt egy hívás vagy sms se.-Mikor anyád felhívott beszéltem vele. Elmagyaráztam neki hogy velem vagy és minden rendben van. Azt mondtam egy új barátod vagyok és ma délután mész csak haza.-mondta nyugodt hangon

-Mégis ki a fene vagy egyáltalán?Ki vagy te?-kérdeztem hisz nem tudtam semmit-Rám borítod a kávéd, lekurvázol, most pedig megmentesz?Ennyire bipoláris embert se láttam....-halkultam el

-Pontosan. Ezra vagyok. Ezra Lewis, jah és szívesen. Nekem köszönheted hogy nem kell kimosni a gyomrod és egyáltalán azt hogy talpra álltál.-mondta majd felállt és oda lépett hozzám-Emiatt tartozol nekem, remélem tudod.-mondta majd a fülem mögé tűrt egy hajtincset és kacsintott. Ijesztő volt mégis valamiért vonzott. Volt valami sötét és könyörtelen a szemében. Valószínűleg várta hogy ellépjek mivel egy kis idő után ellépett és megrázta mosolyogva a fejét.

-Mesélj magadról.-mondtam miközben össze fontam a kezeim magam előtt

-Az, hogy megmentettem a segged, nem azt jelenti hogy puszi pajtások leszünk és mindent megosztunk egymással.-mondta összeszűkült tekintettel-Gyere, egyél valamit.-mondta majd megragadta a felkarom és elkezdett ki húzni maga után. Egy hosszú folyosón voltunk. Itt is szürkék voltak a falak. Fekete szőnyeggel. Pár lépés majd bal kanyar és egy modern konyhába értünk.

-Van valami allergiád, érzékenység?-kérdezte

-Nem, nincsen.-feleltem neki és leültem. Kivett a fagyasztóból egy mirelit pizzát majd kitette egy tepsibe és betette a sütőbe.

-Megeszed utána mész és alszol még egy kicsit. Ahogy a szemedet nézem még kicsit kába vagy. Utána 3kor haza viszlek.-mondta ellentmondást nem tűrő hangon. Bólintottam. Miután kész lett az ”étel” megettem és úgy lett ahogy Ezra mondta. Vissza mentem a szobába és lefeküdtem aludni. A "megmentőm" leült a fotelbe és egy darabig éreztem hogy néz majd ahogy hallottam oda lépett és hirtelen besüppedt mellettem az ágy. Mivel eddig azt tetettem hogy alszom nem szólaltam meg. Lefeküdt mellém és egy idő múlva csak az egyenletes szuszogását hallottam már csak. Nem nekem kellett aludnom hanem neki. Végül nem harcoltam, egy idő után engem is elnyomott az álom.

Egy kis idő múlva kezdtem el újra magamhoz térni. Melegséget éreztem. A keze a derekamon volt és ölelt. Mi a franc? Ahogy kicsit hátrébb toltam a csípőm éreztem hogy oda lent is életre kelt. Éreztem ahogy elvörösödöm de mégis kiváncsi voltam, így még jobban hátrébb toltam magam.

-Ha még egy centit megmozdulsz itt és most foglak magamévá tenni.-mondta bennem pedig a vér is megfagyott majd minden centit amit megtettem vissza húzódtam -Jó kislány.-mondta majd megsimogatta a hüvelykujjával a derekam az azon pihenő kezével. Megpróbáltam vissza aludni de az utolsó mondata miatt sehogy se ment.Egy kis idő múlva elkezdett mozgolódni .

-Bassza meg!-mondta majd felült és kiment a szobából. Kapva az alkalmon lassan én is ki keltem az ágyból és halkan én is kiosontam. Követtem a hangokat amik egy ajtóhoz vezettek, majd az ajtóra tapasztottam a füleim. Halk sóhajokat hallottam majd egy wc lehúzást emiatt pedig rohantam vissza a szobába. Leültem az ágy szélére és kicsit össze kócoltam a hajam hogy úgy tűnjön most keltem fel. Pár percen belül belépett majd rám nézett. A pupillái ki voltak tágulva. Két nagyobb lépéssel átszelte a távolságot majd ledöntött az ágyra. Hirtelen ért a mozdulat szóval a pólójába kapaszkodtam ami álltal mégjobban hozzám simult. Viszont rögtön el is kezdtem eltolni magamtól.

-Chhh…..-mondta majd bele túrt egyik kezével a hajába míg a másikkal a fejem mellett támaszkodott-Minden a te hibád.-suttogta és elkezdte gyorsabban venni a levegőt-Szedd össze a holmid és induljunk.-mondta majd leszállva rólam az ajtóhoz ment és felvette a cipőjét. Betűrtem a fekete pólóját a nadrágomba majd elvéve a táskám a polcról én is oda léptem és felvettem a cipőm.

-Kész vagy?-kérdezte

-Igen. Mehetünk.-válaszoltam és elindultunk

Lementünk egy garázsba majd beszálltunk egy fekete audiba. Kiálltunk majd akkor vehettem észre csak hogy is vagyunk. Ez a város gazdagabbik része, a külvárosban vagyunk. Az én sulim viszont a belvárosban van szóval elég macerás lehetett neki ide hozni. Mégis megtette. De miért? Kifele bámultam az elsuhanó fákat.

-Hétvégenként nálam leszel. Ezt valahogy adagold be anyádnak leszarom hogy csinálod. Pénteken mindig érted megyek a sulidhoz és vasárnap délután haza is viszlek.-mondta és még csak rám se nézett csak mondta tovább-Bármi probléma miatt nem jó a hétvége mondod és megbeszéljük de nem tágítok. Jah és még egy valami. Ha még egyszer a drága Rómeoddal beszélsz kivágom a nyelvét annak a féregnek.-mondta ridegen és erősen megmarkolta a kormányt

-Ez lenne a tartozásom? Veled kell lennem?-kérdeztem

-Az egyik. A másik egyenlőre titok marad.-mondta és egy rejtelmes mosoly jelent meg az arcán

-Mi a másik?-kérdeztem

-Mindennek meg van a saját ideje. Viszont most……-kezdett el lassulni az autó majd meg is állt-….szállj ki és menj be. A telefonodban benne van a számom küld el az órarended.-mondta én pedig ki szálltam az autóból. Meg se várta hogy elköszönjek rögtön elhajtott.

Ezra Lewis. Felfogod forgatni az életem.