∼Saját örténetek∼

Amint beléptem a suli folyosóra a szemeimmel kerestem a jól megszokott társaságom.Eriket.Ő a legjobb barátom a srácok között.Mindig meghallgat és benne van minden hülyeségben amit kigondolok.

-Ó Julia,miért vagy te egy elbaszott Júlia?-jött mögülem a jól ismert hang

-Kapd be!-bokszoltam a karjába.

-Hmmm,ki hagyom.Amúgy mizu?-kérdezte mosolyogva majd elindultunk a szekrényem felé

Ahogy sétáltunk meg beszéltünk minden értelmet dolgot ami bele férhet egy 18éves ember fejébe.Ahogy közeledtünk megláttam a szekrényem előtt állni egy rózsaszín hajú lányt.Állni?Ütögette a szekrényem és közben ahogy láttam kiabált.

-Ismered?-szólt rideg hangon hozzám Erik

-Nem igazán.-mondtam értetlenkedve

-Na lássuk.-mondta és elindult felé,majd oda lépett és erőből bele vágott a szekrényem melletti szekrénybe-szegény tulaja-Hé,elmondanád miért ütöd a barátom szekrényét??-ordított rá majd a csaj megijedve arrébb ugrott

-Én?Mi?Ez az én szekrényem.A 375-ös.-mondta még mindig Eriket bámulva

 -Szivi-Cica ez a 376-os.-kezdett el nevetni majd felém bökött az orrával-Az ő szekrénye úgy látszik sokat fogtok találkozni.-majd a lányra kacsintott

-Hmm és neked hol a szekrényed szép fiú?-kérdezte kacéran és mintha nem is észlelné hogy ott vagyok nézegette,sőt,inkább bámulta Eriket.-Na de nem is fontos,úgy is megtalállak.-kacsintott és felém tekintett-Szia!Addyson Walker vagyok.-nyújtotta felém a kezét mosolyogva

-Emilya Atkin vagyok.Nagyon örvendek.Ez a oroszlán testbe bújt nyuszi pedig Logan Ehrmantraut .-mosolyogtam vissza rá és kezet ráztunk

-Héééy.-nevettet fel a mellettem álló fiú-Amúgy most hogy mindenki ismer mindenkit.Mesélj.Most jöttél?Melyik osztályba?-kérdezte

-Hohoóó szép fiú,feleségül nem veszel ennyi kérdés után?-kacagott fel

-Nem sajnos,ő az én Júliám akit le sem cserélnék.-vigyorgott eggyet.

-Hmm....-nézett rám szúrós tekintettel-És te hagyod hogy nyíltan flörtöljek a fiúddal?-kérdezte én pedig le fagytam.Ezt az egészet még tavaly találtuk ki.Őt piszkálták a lányok engem meg szivattak a fiúk szóval eljátszuk hogy egy nagyon gyáva pár vagyunk -Na mindegy,te tudod.Igen új diák vagyok és a 12C-be járok.Művészeti tagozat.-mesélte izgatottan-Ti melyikbe jártok?-kérdezte

-13C-válaszolta Logan

-12C-válaszoltam mosolyogva.Végre nem csak én leszek egyedül lány.

-Nos hát akkor barátosném elkell viselnünk egymást szóval gyere-azzal belém karolt és faképnél hagyva drága barátom elindultunk

-Hova is tartasz?-kérdeztem nevetve mivel tudtam hogy fogalma sincs

-Ömm....-mondta majd megállt és elpirulva rám nézett-NEM TUDOOOM!-kiabált ezzel magunkra vonva a figyelmet-Semmit nem tudok mi merre van.Nem ismerek senkit.Ez az egész épület konkrétan akkora mint egy hatalmas útvesztő.-kezdett el pánikolni

-Nyugi.Itt vagyok,engem ismersz,vagy legalábbis tudod a nevem.-nevettem el magam-Gyere az első óránk Töri -mondtam majd most én karolva belé kezdtem le húzni az osztály terem felé. 

Ahogy teltek az órák kezdtem rájönni hogy igaz a mondás.Ne ítélj valakit első ránézésre.Addison egy aranyos csajszi.Természetesen meg lett ennek a következménye.Olyan volt mint egy friss hús az oroszlánok közt.

Épp természettudomány óra volt mikor a padomra egy papír galacsin érkezett.

"Suli után egy Starbucks?"

Mivel tudtam kitől jött rögtön a szomszéd padsor felé néztem ahol ült újdonsült barátnőm.Csillogó szemekkel nézett felém én pedig csak mosolyogva bólintottam eggyet mire halkan tapsikolt eggyet.

Mikor végre vége lett minden agyrohasztó órának lassan battyogtam le a lépcsőn mikor észre vettem a lépcső alján állni Logant.

-Szia!-köszöntem mire felém nézett

-Szia!Indulhatunk?-kérdezte mosolyogva

-Addy hívott kávézni.-mondtam lehajtva a fejem

-Nyugi,nincs baj.Menj,jót fog tenni végre egy kis csajos dumcsi.-kacsintott mire rögtön vissza tért a jó kedvem

-Pedig te voltál a legjobb csaj.-nevettem el magam

-Kössz...-mondta majd kinyújtotta rám a nyelvét

Mivel drága barátosnémnak még elkellett intézni pár dolgot az igazgatóságon így a mellettem álló fiúval leültünk a büféhez és ittunk valamit.Ez amolyan törzs hely.Ugyanaz az asztal és ugyanaz az ital.Dupla karamellás cappucino.

-Sziasztok!Végre elengedet a diri.-mondta majd megforgatta a szemét-Héy csajszi,bekávézol azelőtt hogy megyünk kávézni?-nevette el magát

-Bocsi,megszokás.-vakartam meg a tarkóm

-Ne aggódj,ez a gép liter számban tudja inni a kávét.-nézett rám Logan majd kacsintott

Még beszélgettünk egy kicsit majd elköszönve "barátomtól" (és szeretett büfés néniktől,Olgától,elindultunk a Starbucks fele.Útközben megtudtam,hogy Addison azért is költözött ide mert a szülei elváltak és az apukája itt kapott munkát akivel most él.Majd egy jó negyed óra séta után meg is érkezdtünk a kávézóhoz.Épp nyitni akartam az ajtót mikor az hirtelen kicsapódott és nekem jött egy ember én pedig hátra estem miközben az illető kávéja az ingemen landolt.

-Mi a franc?-károkodtam magam elé majd felnéztem a károkozómra

-Mit nézel?Hogy lehet valaki egy ilyen szerencsétlen kurva?-mondta lekezelően egy férfi hang

-Te jöttél és mentél neki!-kezdett el kiabálni a mellettem álló lány 

-Kuss legyen pincsi!-mondta és mintha láttam volna magam előtt egy pomerániai spiccet és egy rottweiler szembeállását.Mire feleszméltem Addy letérdelt mellém és zsebkendők tömkelegével kezdte el felitatni béúzomról a folyadékot.Felnéztem a férfira aki inkább mondható srácnak,körübelül velem egy korú lehet.~Szőkés barna haj ami kócós de nem az igénytelen fajta hanem az a vad kócosság~Zöld szemek~Vékony mégis erős alkat.Full fekete ruhában de a nyakában volt egy piros kendő.~Mi?Vááárjunk.Minek néztem meg ezt a taplót?Tiszta hülye vagyok.

-Nincs nekem erre időm.-mondta majd elsétált.Az emberek akik felfigyeltek a kis jelenetünkre szépen lassan elkezdtek tovább beszélni vagy sétálni mintha nem is történt volna semmi

-Jól vagy?-kérdezte a mellette térdelő lány miközben simogatta a hátam

-Persze.-mosolyogtam rá majd felálltam,leporoltam magam és be mentünk az épületbe

-Sziasztok Ramon vagyok,mit adhatok a hölgyeknek?-mosolygott ránk a pultos srác

-Szia,én egy Dupla fekete kávét szeretnék és egy nutellás muffint.Te Emily?-kérdezte én pedig csak a táblákat.Mind vagy ugyanolyannak tűnt vagy hülye neve volt.

-Ömmm....lepjen meg.-mosolyogtam rá és mikor rá néztem láttam hogy teljesen engem néz.A lelkemig hatol jégkék színű szemeivel.

-Rendben.Mi a neved?Hisz az övét megtudtam.-kérdezte barátnőm felé fordulva

-Addyson.-mondta majd miután kifizettük a kávénkat és a nagyon csokis mindenes muffint elballagtunk hátra ahol kiszokták adni az italokat.Pár perc múlva kiabálták is a neveinket.

-Menj keress valami helyet én átveszem.-mondtam majd mikor egy bólintást kaptam elindultam a pult felé ahol Ramon volt.Érdekes,... azt hittem ő csak a rendelésünket vette fel.Mikor oda léptem és a kezembe adta a poharakat mellé csúsztatott egy szalvétát amire láthatóan írt valamit de a teli kezem miatt nem tudtam rögtön elolvasni.Értetlenül fel néztem rá mire csak kacsintott eggyet és ott hagyott.Ma minden pasi megőrül?Körbe néztem majd mikor megláttam hol is ül drága barátosném elindultam az asztal felé.Ő szembe a pulttal ült én pedig az ablakkal szembe.A szalvétát becsúsztattam a zsebembe majd teljes figyelmemet a lány felé szenteltem.Majd beszélgettünk és beszélgettünk és közel fél óra alatt azt hittem hogy mindent tudok róla.

-Ki megyek a mosdóba és ha gondolod utána elindulhatunk.-mondtam majd el ment.Kapva az alkalmon elővettem a szalvétát és elolvastam.

Mikor be léptél már akkor nem tudtam rólad levenni a szemem,ha gondolod,8kor végzem gyere vissza és beszélgessünk/ismerkedjünk meg.Ha nem jössz, érteni fogom a választ.                    xoxo A.