∼Saját örténetek∼

Másnap reggel mikor kinyitottam a szemeim elfogott az üresség.Kikászálódtam az ágyból,felvettem a papucsom majd ki mentem a konyhába.

-Jó reggelt kisasszony.-szólított meg Eric

-Jó reggelt.-motyogtam el az orrom alatt majd kitöltöttem magamnak egy bögre teát

-Mihez akarsz kezdeni?-kérdezte komolyra fordítva a szót

-Nem tudom....-mondtam majd bele kortyoltam a teámba

 

Ezra szemszöge;

 

Elment.Nem veszi fel a telefont.Nem reagál semmire.Ezt nagyon elbasztam.Kimásztam testvérem ágyából majd lementem a konyhába.

-Jó reggelt hiszti király.-mosolygott rám

-Hagyjál....-morogtam oda majd feltettem a kávémat főni

-Tegnap felhívott.-mondta engem pedig mintha egy vödör jéggel öntöttek volna le

-Mi?Miért nem keltettél fel?-kérdeztem idegesen

-Csak patáliát csaptál volna.-mondta és belegondolva igaza volt

-Mit mondott?Jól van?-záporoztam a kérdéseimmel

-Jól van.Idő kell neki.-mondta majd elindult felfele

-Hol van?-csak ennyit kérdeztem

-Valami haverjánál.-mondta majd eltünt az emeleten

Megittam a kávém majd felmentem és le dőltem a saját ágyamba.Látni akarom.Megpróbálom újra hívni.Kezembe vettem a telefonom és kikerestem a névjegyzékből a nevét.Megnyomtam a kis ikont.

-Emily telefonja.-szólt bele egy srác

-Ki vagy?-kérdeztem 

-Te ki vagy?-kérdezte

-Emily......egy barátja.Nem válaszolt a hívásaimra.-mondtam

-Áhh szóval te vagy az a barom.-mondta-Sokat hallottam rólad.-fejezte be

-Csak annyit mondj hol van.-mondtam kérő hangon

-Nem.Idő kell neki.-mondta

-Kérlek,csak beszélni akarok vele.-mondtam kérlelőn

-Elküldöm a címet.-mondta majd kinyomott

Vártam.Pár pillanat múlva zizzent a telefonom egy ismeretlen számról és ott volt a cím.Felpattantam és lementem a garázsba és bepattantam a kocsimba.Beállítottam a telefonom a gps-t majd mint egy őrült padló gázzal elindultam.A gondolataim cikáztak össze vissza.Mit mondjak neki?Boccs hogy egy paraszt voltam gyere vissza és légy a játékom.

-Áhh te barom.-mondtam magamnak hangosan

Egy lámpás kereszteződéshez értem és még pont sárga volt szóval úgy voltam itt még át megyek de egy éles duda szó csapta meg a fülem majd egy hatalmas csapódás,majd egy hirtelen sötétség.

 

-----------                                                                               -----------

 

A szülőházamban voltam.Anyuék boldogan ültek kint a teraszon.Thony a kertben hintázott.Én pedig a földön ültem.

-Ezra,ugye tudod hogy jobban kell teljesítened a suliban mint a bátyjádnak.Egyszer ti veszitek át a családi válalkozást.-mondta apám és össze borzolta a hajam

-Hagyd már szivem,ő ilyen.-mondta anyu majd az ölébe ültetett-Ő a mi kis ügyetlen kisfiúnk.-mondta és adott egy puszit

----képszakadás----

Anyuék veszekedtek.Rólam?Én a nappaliban voltam egy csukott ajtó mögött.Közel mentem és rá tapasztottam a fülem.

-Nem látod hogy ő a család szégyene?-ordított apa

-Peter tudod hogy csak nehezen tud koncentrálni.-védett meg anya-Csak egy kis időt adj neki.-fejezte be

-1 év.Aztán ha nincs változás elküldöm egy bentlakásos gimnáziumba.Ott majd nem lesz senki aki védje a kis seggét.-mondta majd egy ajtó csapódással hallottam hogy elhagyta a házat.Kiléptem a szobából és anyu  széken ült mereven előre bámulva.

-Anyu....-szólítottam meg

-Csillagom mit csinálsz itt?-kérdezte ijedten

-Mindegy anyu....mindent hallottam.-mondtam elnézve

-Muszáj össze szedned magad.-mondta

-Tudom.De nem tudom mit kéne másképp tennem.-mondtam rá nézve 

-----képszakadás-----

-Nézd csak itt van az a semmirekellő.-mutogattak felém az évfolyamtársaim a gimiben.Semmi nyugtom nem volt.Mivel nem tudtam hozni azt a szintet amit apám elvárt tőlem beiratott egy katonai gimnáziumba.Mit tanulunk?Fegyelmet.Ha nem tartjuk be a szabályokat megvernek...

----képszakadás----

-Na gyere te kis gyökér,most meglátod mi az igazi verés.-közeledett felém az osztály első gyökér.Megpróbált megütni de én ütöttem először aminek következményében neki esett a falnak.A verekedés átment verésbe.Az én javamra.El törtem a karját,3 bordáját és az orrát.Ezután az igazgatóságon megdícsértek hogy kiálltam vége magamért.Ezután elkezdtem edzeni,és én kerültem fel a porond tetejére.Tőlem félt mindenki.A gimnázium vége után haza mentem és anyuék vártak a ház előtt.Oda adtam apámnak a bizonyítványt ami láttán hátra lépett egyet.Majd felnézett és belenézett a szemeimbe.Elsötétültek.Felém lépett és gyomorszájon vágott.

-Peter, ez mire volt jó?-kiáltott fel anyám de állt egy helyben.Jobban megfigyelve egy nagy poncsó volt rajta és nem láttam a karjait.Miért van rajta?Utálja ezeket a ruhákat.Feltápaszkodtam a földről és kihúzva magam újra eléjük álltam.

-Te vagy a szégyenünk.-mondta apám és újra felém lépett de ekkor én ütöttem először.Eltaláltam az orrát mire az elkezdett vérezni.Ezután bementem a házba.

---képszakadás---

-Takarodj innen!TE egy utolsó semmirekellő vagy!Az se érdekel ha az utcán rohadsz meg!-mondta apám majd szó szerint kirugott a kapun és hozzám vágta a bőrőndöm és rám csukta a kaput.

-Anyu miért hagyod?!-kiáltottam anyunak aki csak csöndben állt a kerítésen belül

-Tünj el...-mondta és elkezdtek folyni a könnyek szemeiből majd hátat fordítva bementek a házba.

Este volt,hideg,fújt a szél és ott ültem a betonon.

-Anya engedj be....-kezdtem elsírni

------------------------------------------------------

Egy kezet éreztem az enyémen.

-Anya....-mondtam ki az első szót ami eszembe jutott.

Kinyitottam a szemem és ott volt ő.

Nem tudom hogy,

vagy miért,

de ott volt ő.